Hatalmas apróságok

Amikor a baktériumokról esik szó, hajlamosak vagyunk rögtön a legrosszabbat feltételezni róluk, hogy veszélyesek és betegséget okoznak. Ez csak részben igaz, hisz léteznek jótékony baktériumok, melyek nélkül nem tudnánk egészséges életet élni.

A beleinkben élő baktériumok, gombák, vírusok komplex ökoszisztémát alkotva szimbiózisban élnek testünkkel. Ezek a mikroszkópnyi élőlények nagy mértékben befolyásolják egészségünket, és nem csak a beleink egészségét. Érdemes jó kapcsolatot ápolni a bélflórával, mert rengeteg előnyünk származik belőle. A jó kapcsolat egyik sarokköve pedig egy változatos összetételű, magas rosttartalmú étrend. A bélbaktériumok tanulmányozása az orvostudomány és a biológia egyik legizgalmasabb kutatómetszete. Meglepő, hogy milyen nagy hatással van a bélflóra állapota az anyagcserére, például az elhízásra, a viselkedésre, az immunrendszer és az agy működésére.

Benépesítés

Az emberi bél baktériumok millióinak otthona. Megközelítőleg 300-500 baktériumfajból álló kolónia létezik a beleinkben. Születéskor a bélben még nincsenek jelen a mikroorganizmusok, ekkor még nem beszélhetünk bélflóráról. A bélbaktériumok szempontjából nem mindegy, hogy hogyan jövünk a világra: természetes módon vagy császármetszéssel. Az utóbbi esetben az újszülött nem találkozik a szülőcsatornában lévő anyai baktériumokkal, mely ellenállóbbá tenné később a gyermeket a fertőzésekkel szemben. A császármetszéssel született embereknél magasabb kockázat lehet az asztmára, allergiára és az 1-es típusú cukorbetegségre, melynek egyik oka a mikrobiom állapotára vezethető vissza. Az anyatejes táplálással természetes módon érik az egészséges bélflóra, később mikor a gyermek más emberekkel érintkezik, tárgyakat vesz szájába, továbbfejlődik a bél mikroorganizmus rendszere. A bélflóra összetétele egyénenként és az életkorral változik, hasonlóképpen az ujjlenyomathoz nincs két ugyanolyan mintázat. A bél-mikrobiom sokféleségét és állapotát az étrend jelentősen befolyásolja, de az életmód, egyes betegségek, illetve gyógyszerek (antibiotikumok) is hatással vannak rá.

SFCA-, aminosav- és vitaminszintézis

A bélbaktériumok az elfogyasztott táplálékban lévő rostokból rövid szénláncú zsírsavakat (SFCA) szintetizálnak, melyek egyedülálló módon energiát szolgáltatnak a mikroorganizmusoknak, egyúttal szerepük van az epesavak metabolizmusában és sav-bázis egyensúly fenntartásában. Az SFCA-k csökkentik a béltartalom tranzit idejét azáltal, hogy serkentik a bél mozgását, így csökkentik a rákkeltő vegyületek kialakulásának kockázatát. A bélbaktériumok olyan aminosavakat termelnek, mint az arginin és glutamin, valamint K2-vitamint állítanak elő. Utóbbi a kálcium csontokba való beépülésének nélkülözhetetlen eleme. Az egészséges bélrendszer hozzájárul az immunrendszer ellenállóképességéhez és a hormonális egyensúlyhoz.

Enterotípusok és táplálkozás

Az étrend jelentős hatással van a bélmikrobiom összetételére. Az enterotipizálás a bélflórát alkotó baktériumok populációs osztályozását jelenti típusaik és mennyiségük alapján. A Bacteroides baktérium család túlsúlya a jelentős mennyiségű állati eredetű fehérjét és zsírt fogyasztó, vagyis a tipikus nyugati étrenden élőknél tapasztalható. Míg a Prevotella baktérium család dominanciája a magasabb arányban növényi ételeket és rostot fogyasztóknál mutatták ki. Tartós étkezési szokások, hogy Bacteriocides vagy Prevotella vezérelt enterotípusba tartozunk. Ez azért is lehet érdekes, mert a nyugati étrendhez számos olyan civilizációs betegség kapcsolódik, mint az elhízás, anyagcserebetegségek, köszvény, szív- és érbetegségek. Ha egy enterotípus összefüggésbe hozható bizonyos betegségekkel, akkor egy hosszútávú étrendi beavatkozás lehetőséget adhat az egészségi állapot pozitív irányba való változtatásához. A táplálkozás mikrobióta-moduláló faktor, ezáltal erőteljes egészség-moduláló szerepe van.

Diszbiózis

Ha a bél mikrobiom egyensúlya felbomlik, bakteriális egyenlőtlenség alakul ki, ekkor a patogén baktériumok túlsúlyba kerülnek. Ez a jelenség a diszbiózis. Melynek hatása megmutatkozhat lokálisan, puffadásos, székrekedéses és hasmenéses tünetek képében, és az emésztőszervrendszeren kívül is okozhat neurológiai, immunológiai és anyagcserezavarokat. A patogén bakteriális túlnövekedés és jótékony bélbaktériumok minőségi és mennyiségi változása kapcsolatot mutatott az irritábilis bélszindróma és gyulladásos bélbetegségek kialakulásában is.

Idegrendszeri összeköttetés

A stressz és a szorongás befolyásolhatja a bélműködést, ami változatos tünetekkel jelenik meg: émelygés, görcsök, hasmenés vagy hasi diszkomfort képben. Nem csak a bélműködést, de a bélflóra állapotát is képesek megváltoztatni a stresszhatások, diszbiózist előidézve. Az agy és a bél kommunikációját neuronok, immunsejtek, neuroendokrin és enteroendokrin sejtek jelátvitele segíti. Csíramentes egereken végzett kutatások kimutatták, hogy ezeknek az állatoknak a stresszválaszuk kifejezettebb, mint az egyensúlyban lévő mikrobiommal rendelkező társaiknak. A csíramentes egerek Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokkal való beoltása után a stresszválasz és a szorongásos viselkedés is csökkent, Ez magyarázatot adhat arra, hogy a mikrobióta képes módosítani a hangulatért és az érzelmekért felelős neurotranszmitterek, szerotonin, dopamin és gamma-amino-vajsav (GABA) termelődését. Tehát a bélflóra összetétele hatással van az agy biokémiai folyamataira. Ez a következtetés rávilágít arra, hogy a táplálkozásra úgy tekintsünk, mint a tartós érzelmiállapotot befolyásoló faktor.

Helyes táplálkozással az egészséges bélflóráért

Az embereken végzett vizsgálatok a mikrobióták a sokféleségének hiányát elhízáshoz, gyulladásos megbetegedésekhez és idős emberek kognitív hanyatlásához kapcsolták. Mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy a bélflóránk megfelelően működjön. Fogyasszunk minél több rostban és prebiotikumban gazdag élelmiszert, melyek táplálják a bélbaktériumokat. Ennek érdekében leginkább zöldséget, gyümölcsöt, gabonát vagy álgabonát, hüvelyeseket és olajos magokat érdemes fogyasztani. A fermentált élelmiszerek, mint a joghurt, kefir, savanyított zöldségek probiotikus hatással rendelkeznek és növelik a jótékony bélbaktériumok populációjának sokféleségét.

Úgy tűnik, hogy a bélbaktériumok biológiai diverzitását a táplálkozás befolyásolja, a változatosabb étrend a bélben változatosabb, egészségesebb ökoszisztémához vezet. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a speciális táplálkozási beavatkozások potenciálisan segíthetnek az egészség javításában mind az idősek, mind a fiatalok körében. A mikrobióták zavart funkcióinak helyreállítása újfajta módszerekhez adhat kulcsot számos betegség megelőzésében vagy kezelésében.

 

Források:

Bager P, Wohlfahrt J, Westergaard T. 2008. Caesarean delivery and risk of atopy and allergic disease: meta-analyses. Clin Exp Allergy 38:634–642. doi:10.1111/j.1365-2222.2008.02939.x.

 Pei Z, Heinrich J, Fuertes E, Flexeder C, Hoffmann B, Lehmann I, Schaaf B, von Berg A, Koletzko S., Influences of Lifestyle-Related Factors on the Immune System and the Development of Allergies in Childhood plus Air Pollution and Genetics (LISAplus) Study Group. 2014. Cesarean delivery and risk of childhood obesity. J Pediatr 164:1068–1073.e2. doi:10.1016/j.jpeds.2013.12.044

Cardwell CR, Stene LC, Joner G, Cinek O, Svensson J, Goldacre MJ, Parslow RC, Pozzilli P, Brigis G, Stoyanov D, Urbonaite B, Sipetic S, Schober E, Ionescu-Tirgoviste C, Devoti G, de Beaufort CE, Buschard K, Patterson CC. 2008. Caesarean section is associated with an increased risk of childhood-onset type 1 diabetes mellitus: a meta-analysis of observational studies. Diabetologia 51:726–735. doi:10.1007/s00125-008-0941-z. 

Carabotti M, Scirocco A, Maselli MA, & Severi C (2015). The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Annals of gastroenterology : quarterly publication of the Hellenic Society of Gastroenterology, 28 (2), 203-209 PMID: 25830558

Wu GD, Chen J, Hoffmann C, Bittinger K, Chen YY, Keilbaugh SA et al. Linking long-term dietary patterns with gut microbial enterotypes. Science 2011; 334: 105–108.

Gut Bacteria in Health and Disease, Eamonn M. M. Quigley, MD, FRCP, FACP, FACG, FRCPI, Gastroenterol Hepatol (N Y). 2013 Sep; 9(9): 560–569.

Iebba, Valerio et al. “Eubiosis and dysbiosis: the two sides of the microbiota.” The new microbiologica vol. 39,1 (2016): 1-12.

Bercik, Premysl et al. “The intestinal microbiota affect central levels of brain-derived neurotropic factor and behavior in mice.” Gastroenterology vol. 141,2 (2011): 599-609, 609.e1-3.

Farmer, Adam D et al. “It's a gut feeling: how the gut microbiota affects the state of mind.” The Journal of physiology vol. 592,14 (2014): 2981-8.