Okosan tápláld magad! I. rész - Tudatos élelmiszervásárlás

Jelen cikksorozatunkban arra szeretnénk hasznos ötleteket mutatni, hogy hogyan őrizd meg otthon is egészséged. Többek között a tudatos élelmiszervásárlás, egyes konyhai praktikák, az immunerősítés és különböző receptek témáit járjuk körbe.

Eddigi életünkben talán még sosem szembesültünk egyszerre ennyien azzal, hogy az egészségünk a mindenünk. Sokkoló pofon, amit az elmúlt és az elkövetkező hetekben megélünk.Sokan közülünk otthonunk kalitkájába kényszerültek, s ezzel egyidőben arra, hogy teljeskörűen ellássák önmagunkat.

Nos, a bevásárlás egy kritikus pont. „Sorsdöntő” pillanatokról van szó, hisz ekkor dől el, hogy mi lesz a hűtőnkben, mi kerül a kamránkba. Ha körülbástyázzuk magunkat olyan élelmiszerekkel, amik csak az érzékeinknek esnek jól, de egészségünknek nem, akkor ne csodálkozzunk, ha elfog a kísértés, és felbontjuk. Így viszont rövid időn belül meglehetősen kényelmetlenül fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. Félreértés ne essék, itt most nem arról van szó, hogy olykor-olykor nem lehet finom falatokhoz jutni és a bevásárlásnál is vágyakozva nézünk szeretett édességeinkre, kekszünkre, joghurtunkra, kenyerünkre. De a tudás hatalom, mely által megismerhetjük, hogy a kedvencünk milyen összetevőkből áll, milyen tápérték-paraméterekkel rendelkezik. És az összetevők alapján esetleg készíthető-e belőle otthon egy egészségesebb kiadás. Itt van egy jó hírem! A legtöbb boltban kapható élelmiszer házilag is elkészíthető és megrizikózom, hogy jobban is szerethető. Visszatérve, a tudás birtokában már könnyen eldönthetjük, hogy az adott élelmiszert valóban el akarjuk-e fogyasztani.

Nézzük mik az alapinformációk, melyek az összes élelmiszercímkén szerepelnek és összehasonlítási kiindulópontként elengedhetetlenek!

•   Élelmiszer kategória, amely kijelöli, hogy milyen kategóriába tartozik az adott élelmiszer. Például kenyér, joghurt, granola, sajt, csemegeuborka.

•   Márkanév, amely a kategórián belül kiemeli és a nevével összekapcsolja a szóban forgó terméket. Itt már elkezdődik a megkülönböztetés, hiszen a márkák között azonos élelmiszertípusok között is vannak eltérések.

•   Összetevők listája. Elérkeztünk az egyik legfontosabb sarokkőhöz. A lista mindig csökkenő sorrendben tartalmazza az alkotókat, az első a főösszetevő, az utolsó a legkevesebb mennyiségben felhasznált komponens. Minden gyártónak kötelessége az összes összetevőt szerepeltetni. Azokat a komponenseket, amelyek a termék nevében is szerepelnek százalékos arányban is fel kell tüntetni. Például az epres joghurtnál az epertartalmat. Adott kategórián belül mindig összehasonlítás alapján döntsük el, hogy melyik termék kerül a kosárba. Összehasonlító alap a lista hossza, egyes adalékanyagok jelenléte: mesterséges színezékek és édesítőszerek, tartósítószerek, ízfokozók, cukor (vagy annak más megnevezése) jelenléte és elhelyezkedése a listán belül. Törekedjünk rá, hogy a lehető legegyszerűbb összetételű, az említett adalékanyagoktól mentes és hozzáadott cukrot nem, vagy ritkábban a csak minimális mennyiségben tartalmazó élelmiszereket részesítsük előnyben. Az összetevők listájában kiemelten kell jelölni az allergén alkotókat. Ha ételallergiád vagy intoleranciád van, vagy olyannak vásárolsz, aki allergiás vagy érzékeny, figyelmesen olvasd el az összetételt.

•   Tápértéktáblázat, mely 100g-ra vetítve megmutatja az élelmiszerek energia, zsír, telített zsírsavak, szénhidrát, cukor, fehérje, só és jó esetben rosttartalmat. A legkonkrétabb összehasonlítási kiindulópont, hiszen a számok alapján könnyedén eldönthetjük, hogy melyik a nekünk megfelelőbb élelmiszer. A táblázatot figyelve érdemes mindig az alacsonyabb cukor- és sótartalmú, magasabb rosttartalmú terméket választani.

•   Minőségmegőrzési idő feltüntetése segítségünkre van, hogy az adott termék meddig áll rendelkezésünkre eredeti minőségében, a gyártó által megadott tárolási körülmények között. Itt érdemes mennyiségben gondolkozni, hiszen, ha pár nap múlva lejáró élelmiszerről van szó, csak annyit vegyünk belőle, amennyi valóban el fog fogyni. Különben merő pazarlásról van szó.

•   A származási ország jelöli azt az eredetet, ahol az élelmiszert termelték, feldolgozták vagy gyártották. Célszerű olyan terméket választani, amely a közelünkben készül vagy terem, hiszen a szállítás okozta károk mérséklésével környezetünket is kíméljük.

•   Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások. A fogyasztók választásának megkönnyítése érdekében tett állításokról van szó, ennek ellenére sajnos összezavarók is lehetnek. Például, hozzáadott cukormentes. És itt álljunk is meg egy pillanatra. Mit is jelent ez? Az EU 1924/2006/EK rendelet alapján: “Az állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert.” Ezek a termékek legtöbbször tartalmaznak természetesen előforduló cukrokat, amit a tápérték táblázatban a cukor sor jelöl, s például egy cukorbeteg fogyasztónak ezt nagyon is figyelembe kell venni. Ugyanakkor ezzel a megjelöléssel bíró termék előrébb sorolódik a cukor vagy szirupok felhasználásával készült társainál. Ha az állításokról többet szeretnél tudni, tájékozódj az EU 1924/2006/EK rendeletből, ahol többek között az energiaszegény, csökkentett energia és zsírtatalmú, cukormentes, alacsony nátriumtartalmú, magas rosttartalmú, fehérjében gazdag állításokról kaphatsz információt.

Fontos szempont még az élelmiszer feldolgozottsági szintje. Törekedjünk rá, hogy olyan termékeket válaszunk, ami minimálisan feldolgozott, vagy ha nagyon vágyunk rá, próbáljuk meg mi magunk elkészíteni friss és egyszerű hozzávalókból.

A termékcímék értékelése és összehasonlítása időigényes folyamatnak tűnhet, ami egy gyakorlatlan fogyasztónak elsőre valóban az is lehet. De - mint mindig - a gyakorlat teszi a mestert, s idővel a bevásárlások során egyre gyakorlottabbak és gyorsabbak leszünk az információk leszűrésével. A vizsgálódás megéri a fáradtságot, főleg, ha az egészségünkről van szó!

 

Források:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32006R1924