Dübörög a granolapiac! De vajon mi a különbség granola és granola között?
Az egészségtudatosabb gondolkodás segít a mindennapi élelmiszereink kiválasztásában is. De vajon mennyire vagyunk tisztában a rejtett cukor fogalmával? És miköze ennek a granolához? Kattints és tudd meg!
A régóta kedvelt reggelinek számító gabonapelyhek, müzlik valóban nagy segítséget jelentenek egy rohanó reggelen, amikor tényleg csak pár perc marad az étkezésre. A müzlitípusú reggelik között manapság igen népszerűnek számító granola nem mai találmány, még csak nem is e századi. Amerikában már az 1800-as évek végén rájöttek, hogy ha a Graham-liszt, méz és egy kevés olaj keverékét alacsony hőmérsékletén kisütik, egy ízletes-ropogós étel lesz belőle. Az idők során a receptet tovább fejlesztve különböző gabonák, magvak és aszalt gyümölcsök kerültek a keverékbe. A mai meghatározás alapján a granola egy ropogós, édes reggeli, a gabonapelyhek élvezeti értékével és a müzli egészséges tulajdonságaival. Nos mindez nagyszerűen hangzik, a valóságban azonban megdöbbentő különbségek találhatók egyes granolák között. Ha már alapvetés az, hogy egészségesen étkezzünk, akkor szánjunk egy kicsit több időt a bevásárlásnál arra, hogy elolvassuk az élelmiszer címkéjén szereplő összetétel-listát, tápértéktáblázatot és értelmezzük is azokat.
Nagyító
Ha alaposabban megnézed a gabonapelyhek, granolák összetétel listát egész biztosan szembe találod magad valamelyik hozzáadott cukorral a következők közül:
- cukor, barnacukor
- méz
- szacharóz
- glükóz
- fruktóz
- invertcukor
- kókuszvirágcukor
- glükóz-fruktózszirup
- kukoricaszirup
- rizsszirup
- datolyaszirup
- agave szirup
- juharszirup
Az utóbb említett növényi szirupok természetes édesítőként híresültek el, talán ennek is köszönhetik népszerűségüket. Ám hogy valóban természetes édesítő-e az agave szirup, nem is olyan biztos. Mivel az agave kaktusz leveleiből a levét kivonják, majd melegítik, így a poliszacharidokat egyszerű cukrokká (fruktóz) redukálják. Tehát az agave szirup egy iparilag finomított és koncentrált, magas fruktóztartalmú termék, amely agavé kaktuszból készült.
Édesítők - hormonok - táplálékfelvétel
A táplálékfelvételt több hormon is szabályozza, többek közt az inzulin és a zsírszövetben, közvetett inzulinstimulációra képződő leptin. Mindkét hormon gátolja az éhségérzetet és növeli az energia-felhasználást. Az inzulin termelésre a glükóz, egyes aminosavak és hormonok serkentően hatnak.
A ghrelin hormon, mely a gyomorban termelődik és éhségérzetet kelt, étkezés hatására csökken. Ennek ellenére fruktózfogyasztás után nem csökken a termelődése, így az éhség sem csökken. Ez könnyen túlevéshez, hízáshoz később szénhidrát- és zsíranyagcsere betegségekhez vezet. A magas fruktózbevitel károsítja a májban a fruktózanyagcserét, ezzel előidézve a máj elzsírosodását. Egyúttal növeli a triglicerid-szintet, mely jelentős rizikófaktora a szív-érrendszeri eseményeknek.
A fruktóz leginkább a hasi elhízást segíti. Ez azt jelenti, hogy a belső szervek között a zsírszövet mérete és mennyisége emelkedik. A hasüregi zsírsejtekből felszabaduló zsírsavak tovább rontják a máj metabolikus képességét és csökken a májban a zsírok oxidációja, ami inzulinrezisztenciához vezethet.
Nagyon fontos, hogy a kedvezőtlen hatásokkal akkor kell számolni, ha a bevitel nagy része az édesítésből származó fruktózból tevődik össze. Tehát nem a gyümölcsöket kell korlátozni. Elsőkörben azokat az élelmiszerekre kell jobban odafigyelni, melyekben édesítő hatásuk miatt szerepel fruktóz-, glükóz-fruktóz, kukorica-, rizs-, agave szirup vagy invertcukor.
Minimál pluszcukor
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hozzáadott cukor mennyiségét az étrendben a napi összes energiabevitelünk legalább 10%-ra vagy ez alá csökkentsük, ugyanakkor halkan megjegyzem, hogy a WHO szerint a 5% alatti hozzáadott cukorbevitel lenne a legkívánatosabb egy átlagos felnőtt számára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos 2000 kalóriás étrendben a napi hozzáadott cukor bevitel maximum 48 g, WHO által kívánatosnak tartott 24g lehet. A túlzott cukorfogyasztás nem csak az esztétikus megjelenést veszélyezteti, az elhízás olyan betegségek kockázatát emeli, mint az anyagcsere-, szív és érrendszeri-, daganatos és mozgásszervi betegségek. A legtöbb granola különböző szirupokkal, cukorral készül, hiszen ez a gyártás során egy egyszerűbb és olcsóbb előállítást jelent, ugyanakkor az egészségünkre hosszútávon nem gyakorol jó hatást. Légy résen, törekedj rá, hogy minél kevesebb hozzáadott cukrot fogyassz!
Elhoztuk a változást!
A Hester’s Life granolák megalkotásakor egyik vezérelvünk a hozzáadott cukormentesség volt. Miért ne lehetne egy granola fantasztikusan finom úgy, hogy nem tartalmaz semmilyen szirupot? A szinte észrevétlenül megbújó datolya nem csak harmónikus ízt hordoz, de tele van rosttal, ásványi anyaggal, a legtermészetesebb formájában – egész gyümölcsként - kerül felhasználásra. A datolyában lévő antioxidánsok, mint a flavonoidok és karotinoidok gyulladás csökkentő és öregedés késleltető hatásúak, így szerepük lehet egyes betegségek koczkázatának csökkentésében.
A rengeteg egészség-jóllét-táplálkozás témában végzett kutatásnak, kísérletnek és tanulmánynak hála mára már tengernyi információval rendelkezünk arról, hogyan őrizhetjük meg tartósan az egészségünket. Ennek a tudásnak a birtokában - tudatos döntésekkel - már rajtunk áll, miként cselekszünk az egészségünk elérése és megtartása érdekében. Ideértve a táplálkozásunkat érintő választásainkat.
Ha neked is fontos, hogy mi kerül nap, mint nap a tányérodra légy résen a bevásárlásnál, légy tudatos! Ha biztosra akarsz menni, válaszd bátran bármelyik Hester’s Life granolát hozzáadott cukor nélkül, természetesen, egész datolyával!