Ingyenes szállítás, 7500 Ft feletti vásárlás esetén. Részletek itt.

Tudatos élelmiszer vásárlás? Segítünk!

Tudatos élelmiszer vásárlás? Segítünk!

2021. szeptember 19.

A bevásárlás szerves része a mindennapjainknak. Azok az élelmiszerek, melyek a kosárba kerülnek nagymértékben meghatározzák a táplálkozásunk minőségét.

Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mit veszünk le a polcról, ha egészségesen szeretnénk enni. A dolgunkat még inkább nehezíti a hangzatosnak tűnő és különböző előnyöket ígérő állítások, a szép csomagolás vagy éppen az akciós ár. A megfelelő élelmiszer kiválasztása azonban nem is olyan bonyolult, mint hinnénk. Néhány fókuszpont meghatározása után és némi gyakorlattal már gyorsan eldönthetjük, hogy valóban jó választás-e a kezünkben lévő kenyér, joghurt, gabonapehely, felvágott, keksz, csokoládé stb.

A címke segít

Az ásványvizek, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök kivételével minden élelmiszeren kötelező feltüntetni az összetevők listáját és a 100g-ra vetített tápértékeket. A tápértéktáblázatban kötelező megjelölni az energia-, zsír-, telített zsírsav, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmat. Ezek az adatok azért is nagyon hasznosak, mert pl. két hasonló élelmiszert könnyen összehasonlíthatunk ezek alapján.

Ha megvizsgáljuk a tápérték adatokat, akkor válasszuk azt az élelmiszert, amelynek:

  • alacsonyabb a telített zsírsavtartalma (5g/ 100g vagy e feletti érték már magasnak számít)
  • alacsonyabb a cukortartalma (22,5g / 100g vagy e feletti érték már magasnak számít)
  • magasabb a rosttartalma (6g / 100g felett e feletti érték már magasnak számít). A rostmennyiség feltüntetése azonban sajnos jelenlegi jogszabály szerint nem kötelező elem a címkén, így a gyártók csak önszorgalomból és a vásárlók tájékoztatásának céljából jegyzik fel az adatot.
  • alacsonyabb a sótartalma (1,5 g/ 100g feletti érték már magasnak számít)

Szintén nem kötelező adat, ám kétségkívül hasznos, ha feltüntetik az egy adagra vonatkozó energia- és tápanyagmennyiséget, hiszen nem nekünk kell kimatekozni. Arra azonban figyeljünk, hogy a gyártó által ajánlott adagmennyiség összhangban van-e a sajátunkkal. Pl. a Hester’s Life granolákból az átlagos ajánlott fogyasztási adag 60g, azonban inzulinrezisztencia esetén azt szoktuk ajánlani, hogy ennek kb. a 2/3-át fogyassza valaki reggelire, tehát kb. 40g-ot, viszont egy sportoló esetén az ajánlott mennyiség akár kétszerese is lehet a címkén lévőnek.

Összetétel

Az összetevők segíthet annak megállapításában is, hogy az adott termék mennyire egészséges. Az élelmiszert alkotó összetevők mindig csökkenő sorrendben vannak feltüntetve: tehát ami a legelöl szerepel, az a fő alkotó. Az első néhány összetevő meghatározza a termék tápértékét is. Ha azt látjuk, hogy egy magas zsírtartalmú alapanyag -pl. tejszín, vaj, olajok - az első néhány helyen szerepel, akkor a szóban forgó termék egy zsírban gazdagabb élelmiszer. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az összetétel kevésbé feldolgozott, inkább egyszerű és természetesebb kiindulású alapanyagok alkossák. Erre jó példa a glükóz-fruktóz szirup, melyet ultrafeldolgozással állítanak elő cukorból. Ha lehet akkor kerüljük a gyakori fogyasztását azoknak a termékeknek, melyekhez ultrafeldolgozott összetevőket használtak.

Bevásárlásnál pörgesd meg a kezedben lévő terméket, olvasd át, hogy miből áll és ne csak a csomagolás vagy ár alapján válassz! Kezdő címkeolvasókén még lehet, hogy lassabban böngészed a leírást és a táblázatot, de pár alkalom után már biztosan elég rutinos leszel ahhoz, hogy gyorsan eldöntsd jó-e neked az adott élelmiszer.